A betegségről - Diagnosztizálás

Fekvő digitális stereotaxiás emlőbiopszia a Honvédkórház-ÁEK-ban

A radiológusok évente 1300 olyan emlőelváltozást észlelnek, amelynek megbízható diagnosztizálása 2010 februárjáig csak műtéttel volt lehetséges Magyarországon. A Honvédkórház-ÁEK-ban egy éve üzembe helyezett fekvő digitális stereotaxiával vezérelt vacuum core biopszia elvégzésére alkalmas – hazánkban mindmáig egyedülálló - eszköz ezeknek az eseteknek a 99.3 százalékos pontosságú tisztázását teszi lehetővé. Az említett időszakban elvégzett 227 mintavétel alapján a szakemberek igazolva látják, hogy – a nemzetközi adatokhoz, illetve a hazai, műtéti úton nyert szövetek analízisének statisztikáihoz illeszkedően - az esetek kétharmadában az elváltozás jóindulatú volt: a 175 feldolgozott mintából csak 65 esetben mutattak ki rákos daganatot.

Mely esetekben helyettesítheti a műtétet ez az emlődiagnosztikai eljárás?

A Magyarországon alkalmazott emlődiagnosztikának szervesen egymásra épülő szintjei vannak. Az első lépésben négy radiológiai felvételt készítenek, illetve tapintásos vizsgálatot végeznek. Ha bármilyen eltérést találnak, akkor a pácienst visszarendelik. Ekkor már radiológus orvossal találkozik, aki további, kiegészítő mammográfiás felvételeket és ultrahang vizsgálatot végez. Ha ezekkel az eljárásokkal nagy bizonyossággal meghatározható az elváltozás mibenléte, illetve ultrahanggal behatárolható a daganat helye, akkor ún. célzott biopsziás eljárással, azaz egy tű segítségével szövetmintát vesznek. Ennek az eredménye határozza meg a további, szükséges terápiát.

Jelentős számban akadnak azonban olyan esetek, amikor az elváltozás mikronnyi mérete vagy elhelyezkedése miatt ezek a módszerek nem elegendőek, ezért az orvosok műtéti eljárással kénytelenek feltárni a területet, eltávolítani az adott sejtburjánzást, és - szükségképpen - csak ezután elvégezni a kiemelt szövet elemzését. Az ilyen kimetszések során rögzített adatok azt mutatják, hogy a mintáknak csupán harmadában mutattak ki rákos sejteket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a műtétek kétharmada csupán a pontos diagnózist és - komolyabb betegség hiányában - nem a gyógyítást szolgálta. Az új berendezés által nyújtott diagnosztikai lehetőségekkel ez a paradoxon oldható fel, pont ezek az operációk válnak elkerülhetővé.

A berendezés lényege

Az ún. in situ ductalis carcinomák (DCIS) esetében, amikor a feltételezett rákos sejtek a tejcsatornában elhatároltan vannak jelen, tehát a mell egyéb szöveteiben még nem alakultak ki, vagy ha a rendellenességre egyelőre a megjelenő meszesedések figyelmeztetnek, a nagyon apró méretek miatt nem lehetséges az ultrahanggal támogatott biopszia. A sztereotaxiás eljárás esetében azonban két sugárnyalábot alkalmaznak, és ezek viszonyából határozzák meg - bonyolult matematikai eljárás során - milliméter pontossággal a mintavétel helyét. Akár 3-5 milliméteres - elváltozásokból is nyerhető célzottan, műtét nélkül szövetminta. Így igen korai daganatok is felfedezhetők, amelyeknél a gyógyulás közel százszázalékos. Az eljárás segítségével tehát 99.3 százalékos pontossággal, azaz szinte teljes bizonyossággal megállapítható, hogy a látott képi eltérés hátterében van-e az emlőben rák.

A speciális kórmeghatározás további előnye, hogy egyes esetekben nem csak a talált elváltozás pontos helyét képes megadni nagyban segítve ezzel az esetleg szükségessé váló műtéti beavatkozás sikerét, hanem a méretének megítélésében is segít.

A Honvédkórház-ÁEK-ban a legkisebb daganat 2 miliméteres, a legnagyobb 109 miliméteres volt. Ez utóbbi példa azt igazolja, hogy az eljárásnak abban az esetben is van létjogosultsága, ha az előzetes képalkotás jelezte a daganatot, de a lokalizáció valamilyen okból nem volt lehetséges.

Maga a beavatkozás – amely szűk egy órát vesz igénybe – helyi érzéstelenítéssel, fájdalom nélkül elvégezhető, és csupán egy apró, de gyorsan gyógyuló, szúrásnyomot hagy maga után, azaz nincs hatással a mell esztétikájára.

Ez a célzott mintavételi módszer az egész világon elfogadott, a szűrőprogramok és a korszerű emlődiagnosztika nélkülözhetetlen eszköze. Az Európai Unió országaiban igen elterjedt: 850 ilyen készülék szolgálja a nők egészségének megőrzését, az emlőrák korai felfedezését.

A fekvő digitális stereotaxiával vezérelt vacuum asszisztált biopszia szerepe a szűrésben és a gyógyításban

A fekvő digitális stereotaxiával vezérelt vacuum core biopszia a korszerű, európai uniós szintű emlődiagnosztika és szervezett emlőszűrési program elengedhetetlen eszköze. Ésszerű alkalmazása a betegellátás színvonalának növekedését, költségeinek csökkentését is jelenti. Általánosan elfogadott tény, hogy az emlőrák elleni küzdelem fontos eszköze a korai felfedezés. A szűrés és az idejekorán történő, megfelelő diagnosztika Magyarországon is évente több száz megmenthető életet jelent.

Ennek egyik fontos eszköze ez a berendezés.

Alkalmazásának fő célja a késlekedés nélkül felállított helyes diagnózisok számának növelése, a felesleges sebészi kimetszések és a műtéti lépcsőfokok számának csökkentése.

A két lépésben, néhány hét különbséggel elvégzett többszörös emlőműtétek hazánkban ma még igen elterjedtek. Ezek száma az új készülék (Mammotome) használatával 55 százalékkal csökkenhetne, a műtéti szövődményekkel együtt (5-35 százalék).

A műtéti eredmények esztétikailag is előnyösebbek lennének, és a lelki terhek is nagyban mérséklődnének, ha egy lépésben (egy operációval) megoldható lenne a kóros területek eltávolítása, illetve a nők munkából való kiesése is lényegesen rövidebbé válna.

A mai technikai lehetőségeknél korszerűtlenebb ellátás, tehát a Mammotome hiányában elvégzett műtétek a nőket súlyos pszichés tehernek teszik ki, szövődményeket okozhatnak, és értékes egészségügyi kapacitást foglalnak le, amely más betegek gyógyítására lenne felhasználható. Léteznek gyengébb pontosságú mintavételi eljárások, amelyek sajnos sok esetben eredménytelenül végződnek, azaz nem hoznak pontos diagnózist.

A Honvédkórház-ÁEK-ban megvalósított program elmúlt egy évének tapasztalatai nyomán a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy három-négy ilyen berendezést üzemeltető központ felállítása lenne kívánatos, hiszen ezzel tovább lehetne fokozni a magyarországi emlőszűrési program hatékonyságát.

A sztereotaxiás emlőbiopszia szélesebb körű bevezetése a hazai radiológusok szempontjából semmilyen akadályba nem ütközne, hiszen a magyar diagnosztikai képalkotásban dolgozók – akik az országos szűrést és emlődiagnosztikát bonyolítják - Európa-szerte elismert orvosok, a nemzetközi konferenciák rendszeres vendégei és előadói.

A berendezés haszna a számok tükrében

Évente kb. 1000 olyan diagnosztikai műtétre kerül sor, amely a szűrőprogram keretében napvilágra került esetek nyomán válik szükségessé, és másik ezer olyan, amikor a korosztályon kívüli páciens maga jelentkezik panasszal. Ha a korábban már említett kétharmados negatív eredményeket vesszük alapul, ez azt jelenti, hogy évente hétszáz műtét lenne elkerülhető, ha a berendezés országszerte hozzáférhetővé válna.

A mammográfiás szűrőprogram Magyarországon

Hazánkban 2001 óta – Franciaországot, Németországot és Olaszországot is megelőzve – folyik a népegészségügyi program részeként az általános és országosan szervezett emlőszűrés. A 45-65 közötti női lakosság tagjai kétévente kapnak „behívót”. Az országban 52 olyan akkreditált állomás működik, ahol speciálisan képzett radiológus-asszisztensek készítik a felvételeket, a radiológus orvosok pedig precíz kettős leolvasással elemzik azokat. Csak azon helyen történik ilyen munka, ahol a program által előírt berendezések és feltételek maximálisan adottak. Ezek a szűrőpontok folyamatosan jelentik az eredményeket egy központi adatbázisba.

A vizsgálatokon általában csak a nők fele jelenik meg. Nyugat-Európában ez az arány általában jobb, a skandináv országokban bőven meghaladja a 70 százalékot is. Az adatok tanúsága szerint a páciensek 5 százalékánál találnak valamilyen elváltozást. Ezeknek a hölgyeknek az esetében további diagnosztikai eszközök bevetésével próbálnak pontos kórmeghatározást adni, ezek része a sztereotaxiás emlőbiopszia is.

A nemzetközi adatok szerint a mammográfiás szűrések - a korai felismerés miatt – 30-45 százalékkal csökkentik a rákos betegek mortalitási arányát.

A mammográfiai prevenciós programot teljes mértékben radiológusok végzik. Munkájuk igen jelentős szakmai felkészültséget és folyamatos képzést igényel, hiszen nem elég a bonyolult berendezések működtetésének ismerete, mert a legnehezebb feladat éppen az általuk nyert képek értelmezése során megadni azt a pontos diagnózist, amely nélkül nem lehetséges hatékony terápia.

Előadók:
Dr. Schandl László PhD, mb. főigazgató, Honvédkórház-ÁEK
Dr. Bazsó Péter, orvosigazgató
Dr. Forrai Gábor PhD, Radiológia osztályvezető főorvos

Hírlevél

Iratkozzon fel az Egészség hídja Összefogás hírlevelére!